A zöldszemű szörny nyomában: fókuszban a romantikus féltékenység

A normális féltékenység, mint érzelem elég kedvezőtlen hírnévnek örvend nők és férfiak szemében egyaránt. Pedig ez is egy olyan intenzív érzelem, aminek nemcsak negatív, hanem pozitív hatásai is lehetnek, ráadásul a magánélet mellett a professzionális karrier vagy más kapcsolatok táján is előrébb mozdíthatja a szekerünket. Persze csak akkor, ha nem túlzó/abnormális féltékenységről beszélünk.

Alapvetően a féltékenységet még mindig a párkapcsolatok szükséges velejárójaként tartjuk számon, hiszen időnként még a legstabilabbnak gondolt párkapcsolatokban is felüti a fejét a zöldszemű szörny. Pedig a féltékenység ennél jóval sokrétűbb: jelen lehet a munkahelyen, a barátságban, a szülői és testvéri kapcsolatokban egyaránt, ráadásul nem feltétlenül negatív módon.

Például akkor, amikor a pozitív hozadékairól van szó, azt értjük alatta, hogy a féltékenység segít meghatározni a következő célunkat, bizonyos esetekben pedig elegendő muníciót ad ahhoz, hogy elinduljunk az önismeret és önfejlesztés útján. Mégis, ma még leginkább a romantikus féltékenység az a terület, amit a kutatók viszonylag későn, de elkezdtek feltérképezni.

Rövid a múltja: a féltékenység vizsgálata

Annak ellenére, hogy már Sigmund Freud is azt állította, hogy normális szinten belül inkább a féltékenység hiánya, mintsem a megléte a patológia jele, a féltékenység az az érzelem, amit igencsak későn kezdtek vizsgálni.

Érdekesség, hogy az Amerikai Pszichológiai Társaság csupán az 1971-es szimpóziumán legitimálta önálló kutatási témaként és nagyobb számban csak az 1990-es évek közepétől kezdve jelentek meg a féltékenységet különböző aspektusok szerint vizsgáló kutatások.

Mi a féltékenység és a romantikus féltékenység?

Életünk során mindannyiunkkal előfordul, hogy átjár minket ez az intenzív érzelem, amely a különböző érzések egész skáláját vonultatja fel. Biztos emlékszel te is, hogy amikor féltékeny vagy, mélységeket és magasságokat jársz meg: düh, félelem, önvád, neheztelés, szomorúság, bizalmatlanság és ez csupán néhány a megannyi érzelem közül, amely átfuthat rajtad.

Azonban már ebből is látszik, hogy a féltékenység egy különösen összetett érzelem, mondhatni többdimenziós konstrukció. Ennél fogva, a féltékenység 3 dimenzióban érhető tetten, 3 összetevőből áll:

• Kognitív féltékenység: ez az a momentum, amikor a partner viselkedését illetően támadnak fel benned negatív gondolatok. Például amikor arra gondolsz, hogy miért mosolygott rá másra a párod vagy miért állt szóba az exével?

• Érzelmi féltékenység: ebben az esetben az érzelmek, például a harag, a düh, a félelem kerül felszínre a féltékenység kapcsán. Például amikor attól félsz, hogy az új kolléga / kolléganő felbukkanása a párkapcsolatod végét jelenti.
  

• Viselkedéses féltékenység: ez alatt azt érthetjük, amikor a féltékenység már nemcsak a gondolatok vagy érzelmek szintjén, hanem a tettekben is megnyilvánul. Például amikor belevágsz dühödben a falba, meglököd a partnered. A pároddal szembeni agresszió vagy akár a megfigyelésére irányuló kísérlet tükrözi ezt.
  

Abban a kérdésben, hogy mi vezet a féltékenység kialakulásához, többé-kevésbé egyetértenek a kutatók. A féltékenységet leggyakrabban az alacsony önbecsüléssel, a magányossággal, empátiahiánnyal, a másokban való bizalom hiányával, esetenként depresszióval társítják.

Tovább boncolgatva a kérdést, a romantikus féltékenység fogalmával is ideje megismerkednünk. Gyakorlatilag ez takarja azt a klasszikus zöldszemű szörny effektus, ami a párkapcsolatokat állíthatja próbatétel elé. Ebben az esetben a romantikus féltékenység:

„(...) gondolatok, érzések és cselekedetek összessége, amelyek az önbecsülést fenyegetik és/vagy a kapcsolat létét, vagy a minőségét veszélyeztetik. Ezeket a fenyegetéseket a partner és egy (talán képzeletbeli) rivális közötti valós vagy potenciális vonzalom érzékelése generálja.” (White, 1981, old.:296).

Romantikus féltékenység, irigység, rivalizálás – mi a különbség közöttük?

Bár mind a romantikus féltékenység, mind az irigység és a rivalizálás igazán erős és szélsőséges érzéseket válthat ki belőlünk és ennek okán sokan hajlamosak összekeverni őket, a három fogalom között vannak különbségek.

Például a féltékenység és az irigység 2 teljesen különböző alapállatból indul ki. A féltékenységnél a „nekem van”-tudat motivál, az, hogy félünk attól, hogy elveszítünk valami vagy romantikus féltékenység esetén valaki számunkra fontosat.

Az irigységnél éppen ellenkező a helyzet, vagyis a „nekem nincs” alapállapot hajtja be az egyént az érzelmek skálájába, illetve itt a féltékenység 3 résztvevőjével - te, a párod, a feltételezett harmadik - ellentétben, csupán kétszereplős az egyenlet: az irigyelt és az irigységet érző személyé.

Az irigységgel egyébként az jelenti a problémát, hogy az irigységet kiváltó személlyel ellentétben az egyén nem rendelkezik egy bizonyos tulajdonsággal - például jó nyelvérzék -, tárggyal - például lakás, autó, márkás laptop stb. -, vagy teljesítménnyel, mint amilyen mondjuk egy maraton lefutása, vagy munkahelyi előléptetés megszerzése.

A rivalizálás során pedig inkább arról van szó, hogy az egyén nem akar 1 vagy több riválisával szemben alulmaradni és elveszíteni egy számára fontos ember figyelmét, szeretetét, idejét. Jó példa erre például a testvérek közötti rivalizálás, például akkor, amikor valaki legidősebb testvérként egy ideig a szülei osztatlan figyelmét és szeretetét élvezi, de amikor jön a kistestvér vagy testvérek, folyamatosan azzal szembesül, hogy rá kevesebb idő vagy figyelem jut. De két barátnő is rivalizálhat egymással a baráti társaság vagy egy férfi figyelméért.

Van-e a féltékenységnek pozitív hatása?

A fentiek alapján talán úgy tűnhet, hogy a féltékenység leginkább csak negatív hatással van az életünkre, de legalábbis a párkapcsolatunkra mindenképpen. Akkor azonban, ha dolgozol az önbecsüléseden és önismereteden, a féltékenység pozitív hatásaival is megismerkedhetsz.

Például akkor, ha a szeretett partner elveszítésétől való félelem rádöbbent arra, hogy ne vedd a másikat mindig magától értetődőnek. Ennek során a féltékenység megtanít arra, hogy a párkapcsolat munkás dolog: hiába darálnának be a szürke hétköznapok a karrierépítéssel, a háztartással, a túlórákkal, a gyerekneveléssel, a szülők segítésével, ha meg akarod őrizni a szerelmet, a szeretetet, a párodat, azért bizony tenni kell.

A lehetséges harmadik megjelenése bizonyos esetekben irányba állítja a párkapcsolatot, hiszen olykor mindannyiunknak rá kell döbbennünk arra, hogy a párunk más szemében is vonzó lehet, nemcsak a miénkben. Éppen ezért, a féltékenység növelheti az egymás iránti odaadást és elkötelezettséget, miközben megtaníthat arra, hogy úgy szeressük a másikat, ahogy arra neki szüksége van.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha úgy érzed, hogy a féltékenységed túlzó és az egész életviteledet gátolja, mindenképpen javasoljuk, hogy keress fel egy klinikai szakpszichológust vagy pszichiáter szakembert segítségért és támogatásért.

Irodalomjegyzék Freud, S. & Strachey, J. (1922). Some neurotic mechanisms in jealousy, paranoia and homosexuality. In N. Bruke (Eds.), Gender and envy (221–232). New York: Routledge. Martínez-León, N. C., Peña, J. J., Salazar, H., García, A., & Sierra, J. C. (2017). A systematic review of romantic jealousy in relationships. Terapia Psicológica, 35(2), 203–212. Pfeiffer, S. M. & Wong, P. T. P. (1989). Multidimensional Jealousy. Journal of Social and Personal Relationships, 6(2), 181–196. White, G. L. (1981). A model of romantic jealousy. Motivation and Emotion, 5(4), 295–310.