Hogy tudod igazán jól szeretni önmagad

Önismeret

Mindannyian hallhattuk már azt a mélyreható gondolatot, „amíg nem szereted önmagad, addig más sem fog.” S bármennyire elcsépelt ez a mondat, mégis igaz. De vajon mit is jelent az önszeretet valójában? Az önszeretet több annál, mint pusztán drága ruhák, szép és feltűnő sminkek viselése, s ezzel párhuzamosan annak hangsúlyozása, hogy mennyire szeretjük magunkat. Ugyanakkor az sem törvényszerű, ha az önszeretet kapcsán magukat imádó, nárcisztikus vonásokkal bíró személy képe jelenik meg előttünk. Önmagunkat szeretni nem önzőség, inkább egy alapot biztosít, amely lehetővé teszi számunkra, hogy határozottak legyünk, határokat szabjunk meg és egészséges kapcsolatokat hozzunk létre másokkal, gyakoroljuk az öngondoskodást, kövessük érdekeinket és céljainkat, valamint büszkék legyünk arra, akik vagyunk. Napjainkban az önszeretet népszerű kifejezés, mely egy gyűjtőfogalom, s az önmagunkkal szembeni fizikai, pszichológiai és spirituális növekedésünket célzó szeretetcselekményekre utal. Ezek megléte pedig magával hozza az elfogadást és saját magunk felé érzett tiszteletet. Ugyanakkor e fogalom nemcsak a viselkedés szinten megfigyelhető bánásmódra vonatkozik, hanem az önmagunkkal kapcsolatos gondolatokat és érzéseket is magába foglalja.

Az önszeretet az önelfogadás egy állapota, mely négy aspektust foglal magában: öntudat, önértékelés, önbecsülés és öngondoskodás. Ha valamelyik hiányzik, akkor az önszeretet terén is hiányosságokat tapasztalhatunk. Sajnos sokan megfeledkeznek az önszeretet fontosságáról, jellemző ugyanakkor mindenki más előtérbe helyezése. Kedves Olvasó, gondolja csak végig, arra kérdésre, hogy kiket is szeret igazán, hányszor említette válaszában saját magát? Az önszeretet hiánya egy erősen kritikus és szigorú kapcsolatot eredményez önmagunkkal, továbbá tökéletességre törekvést, megfelelési vágyat generálhat. Az érintettek gyakorta magas elvárásokat fogalmaznak meg önmagukkal szemben, sikereiknek nem tudnak örülni, hisz szemük előtt már az újabb kitűzött feladat lebeg. Életüket nagy eséllyel a félelmeik irányítják, s másokat oly szempontból is előre sorolják, hogy elviselik a rossz bánásmódot. Elhanyagolják saját szükségleteiket és érzéseiket, megfigyelhető ugyanakkor az önszabotázs jelensége, vagy olyan döntések meghozatala, amelyek nem a saját érdekeket szolgálják. További jellemző még az önszeretet hiánya esetén a túlvállalás, valamint a nemet mondásra való képtelenség, a test tiszteletének hiánya, kihasználása, mely együtt jár annak kritizálásával, alváshiánnyal, s gyakori a különböző élvezeti cikkek fogyasztása is. Az önszeretet tehát nem más, mint az az állapot, amikor saját magunkat is úgy kezeljük, mint azokat az embereket, akiket szeretünk.

Az önszeretet dinamikus, s azon cselekedetek fejlesztik, melyek által magunk is érettebbé válhatunk. Ennek kapcsán – gyakorlat szempontjából - általában olyan gondolatok fogalmazódnak meg, mint hogy „Mozogj rendszeresen!” vagy „Étkezz egészségesen!”. Ezen fizikai tevékenységek valóban nélkülözhetetlenek – ugyanis az öngondoskodás részét képezhetik –, viszont önmagukban nem elégségesek, szükséges a lelki állapotunk és belső működésünk vizsgálata. Nagyon sok módja van tehát az önszeretet gyakorlásának – a lehetőségek valóban korlátlanok. Cikkünk további részében néhány praktikát tekintünk át az önszeretet gyakorlásához. E tekintetben az öntudatosság, önmagunkra figyelés hasznos eszköz lehet. Fogadjuk a dicséretet, figyeljük meg, hogyan beszélünk szeretteinkkel nehéz helyzetekben, illetve pozitív eseményeknél, s törekedjünk e szerint szólni saját magunkhoz is. Tudatosítsuk erősségeinket, azon tulajdonságainkat, melyet szeretünk magunkban. A mindfulness segítségünkre lehet e tudatosság fejlesztésében. Továbbá fontos a külső és belső elvárások elkülönítése, a mások elvárásainak való megfelelés és ennek következtében kialakult saját, irreális elvárásaink lebontása. Míg mások elvárásainak próbálunk megfelelni, életünk fölötti irányítást átadjuk, s egy „elég jó vagyok” érzés eléréséért küzdünk. Belső elvárásaink, elvárt énképünk ugyancsak ezek mentén alakul ki. Célravezető saját értékrendünk feltérképezése, életünk belső – reális – elvárásainkhoz való igazítása. Az önszeretet részét képezi az öngondoskodás, mely szükségleteink és igényeink kielégítését jelenti. Ahogy a légitársaságok szeretnek emlékeztetni minket, fontos, hogy vegyük fel saját oxigénmaszkunkat, mielőtt másoknak is segítenénk ugyanezt. Mert ha kifogy a levegőből, sokkal nehezebb lesz segíteni bárkin, beleértve saját magát is. S ide tartozik az önelfogadás is, mely abban való hit, hogy értékesek vagyunk, megtapasztalt érzéseink jogosak, s nem szükséges bocsánatot kérnünk azokért. Fontos tudatosítanunk azt is, hogy emberi természetünk része a tökéletlenség. Alkalmanként tévedünk, és az is előfordulhat, hogy nem a társadalmilag elvárt vagy elfogadható módon viselkedünk. Hibázhatunk. Továbbá saját határaink meghúzása hozzájárulhat önmagunk szeretetéhez, jogunk van nemet mondani azon helyzetekre és kapcsolatokra, melyek rombolóan hatnak. Ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenre nemet kellene mondanunk, de ha eldöntjük prioritásainkat, abba fektethetjük energiánkat, ami igazán fontos számunkra.Pszichés és fizikai jóllétünket nagyban meghatározza nemet mondásra való képességünk.

Az önszeretet gyakorlása a mindennapokban változást hozhat, energikusabbá és boldogabbá válhatunk általa. A korábbiakban ismertetett praktikák bár könnyűnek tűnnek, azok rendszeres gyakorlása nem megy egyről a kettőre. Rögzült gondolkodási hibáinkat és szokásainkat megváltoztatni hosszabb időt igényel. A tudatosság, az odafigyelés okozta pozitív attitűdök segítenek viszonyulásaink változtatásában, egészségesebb kapcsolatok kialakításában, reális önkritika felépítésében és az önszeretet gyakorlásában, segítve ezzel saját jólétünket.

Irodalomjegyzék:

Hay, L. L. (2019). Éld az életed. Budapest, HU: Édesvíz Kiadó Henschke, E., & Sedlmeier, P. (2021). What is self-love? Redefinition of a controversial construct. The Humanistic Psychologist. Advance online publication. https://doi.org/10.1037/hum0000266 Mikkelsen, K., Stojanovska, L., Polenakovic, M., Bosevski, M., & Apostolopoulos, V. (2017). Exercise and mental health. Maturitas, 106, 48-56. University of Hertfordshire. "Self-acceptance could be the key to a happier life, yet it's the happy habit many people practice the least." ScienceDaily. ScienceDaily, 7 March 2014. URL: www.sciencedaily.com/releases/2014/03/140307111016.html